Összesen 16 találat

Homlokzati hőszigetelő anyagok választása, Debrecen, Diószegi út 3-5.

Közérdekű és felkapott téma a hőszigetelés. Különösen az utólagos hőszigeteléskor használt hőszigetelő anyagokról találhatunk sok információt. Ez mindig időszerű, de jó ha tudjuk, pontosan mire is költjük a pénzünket egy életre tervezett beruházás alkalmával.

Az első kérdés, amivel a tervezés során szembe kerülünk: Milyen vastag hőszigetelő anyagok a jók, mit érdemes használni? Pontos számot csak a meglévő vagy az új falazat hőátbocsátásának ismeretében lehet mondani egy rövid számítás segítségével.

2015 januárjától jelentősen szigorodtak az új épületekre vonatkozó hőtechnikai előírások, de utólagos hőszigetelés esetén is érdemes ezeket figyelembe venni a hőszigetelő anyagok  választásakor. Általánosságban elmondható, hogy egy 20-30 évvel ezelőtt épült átlagos épület homlokzata esetében ez már csak 15-16 cm vastag hőszigetelő anyagokkal oldhatók meg. A homlokzati hőszigetelések helye a falazat külső oldalán van. Ebben az esetben a hőszigetelés nem csak jelentősen csökkenti a fűtésszámlánkat, hanem megvédi az épületszerkezeteket, hőhídmentes kialakítást biztosít, télen melegen, nyáron pedig hűvösen tartja a falakat.

A belső oldali hőszigetelő anyagok használata nem a legoptimálisabb megoldás de  a megfelelő hőszigetelő anyagokkal érdemes ebbe belevágni ( belsőoldali hőszigetelő anyagok). Ha nem ilyen anyagokat használunk az nemcsak, hogy nem védi meg a határoló szerkezeteket, hanem jóval nagyobb téli-nyári hőingadozásnak teszi ki őket, mint szigeteletlen állapotban. A hőhídmentes kialakítás ilyenkor nagyon nehezen oldható meg, és télen gyakorlatilag elkerülhetetlen az áthűlt falak belső felületén fellépő páralecsapódás.

A következő kérdés a hőszigetelés anyagának megválasztása. Leggyakrabban a polisztirolt, illetve az ásványgyapotot használják. A polisztirol kevésbé jó páraáteresztő, de kisebb a súlya és könnyebb vele dolgozni, azaz jobban csiszolható. Az ásványgyapot javarészt természetes anyagokból készül és nem éghető, de nehezebb és körülményesebb vele a munka.

Manapság sok félreértés és előítélet kapcsolódik a falak páraáteresztéséhez. Egyfelől tudnunk kell, hogy a falak a helyiségekben keletkező párának csak elenyésző részét képesek átengedni, nagyjából öt százalékot, ezért a külső falak még részben sem képesek átvenni a szellőzés szerepét.

Ugyanakkor azt is tudnunk kell, hogy ez a minimális mennyiségű – a falakon keresztül vándorló – pára csak akkor nem okoz problémát, azaz páralecsapódást, ha a falszerkezet páratechnikailag kifelé nyitott.

Ez azt jelenti, hogy bentről kifelé haladva az egyes rétegek páraáteresztő képessége folyamatosan jobb és jobb kell, hogy legyen.

A fentiek alapján speciális esetekben (pl. vályog épület, vagy korszerű, vastag vázkerámia tégla) esetében érdemes Baumit open lemezeket használnunk az utólagos hőszigetelések, és új építések esetén is.

Az open és open reflect lemezek hagyományos, illetve grafitos polisztirolból készülnek, de felületük teljes keresztmetszetben perforálva van, ezért páraáteresztő képességük jobb (m=10, ami megegyezik a mai korszerű falazóelemekkel) a hagyományos polisztirol lapokénál. Ezek a hőszigetelő anyagok, lemezek tehát egyesítik a polisztirol és az ásványi lemezek előnyös tulajdonságait.